Miért harapnak a kisbabák?
Nagyon sok oka lehet, ha egy kisbaba harap, beléd mélyeszti a fogait szoptatás,
büfiztetés közben, vagy amikor a karjaidban tartod. Első Harapások fogzás idején
jelennek meg. A fogzás köztudott egy nem túl kellemes, fájdalommal kísért folyamat,
az íny megduzzad, érzékennyé válik. A Harapás teljesen alkalmas fajdalmuk
pillanatnyi csillapítására.
A másik ok, hogy a babák harapnak, hogy ki akarják próbálni mire is valók a kinőt
fogacskáik. Harapásukkal felfedezik a környezetüket, hajtja őket a kíváncsiság, ha
valami felkelti az érdeklődésüket. A száj és a fogácskák mint egy „letapogató” és
„információszerző” érzékszervként funkciónál ebben az életszakaszban.
A harapás segíti még a saját testi határaik a megtapasztalását, meddig tartanak ők
és hol kezdődik a mási ember. Szoptatásnál gyakran beleharapnak édesanyjukba és
szembesülnek vele, hogy anya teste már nem hozzájuk tartozik.
A harapás az önérvényesítés egyik formája is, amikor ki akarja fejezni magát, de
szavakkal, hangadással még nem tudja kellőképpen. A harapás gyors és
nyomatékos viselkedési forma erre.
A babákra az is jellemző, hogy egy darabig elszórakoztatják, elfoglalják magukat
egy-egy játékkal, nézelődnek szüleik karjában. Amikor ismét szülei figyelmét
szeretnék felkelteni, hogy foglalkozzanak velük, harapással jelzik.

Mit tegyünk, ha harap a kisbaba?
Kínáljunk neki fel játékot, rágókát, amire ráharaphat. A nyugodtság megőrzése
fontos. Amikor a fájdalomtól felszisszensz vagy felemeled a hangod felkelted benne
a kíváncsiságot, és egyben arra is ösztönzöd, hogy tegye még egyszer. Meg is teszi,
mert kíváncsi a reakciódra. Jó reakció részedről, ha kimondod „Nincs harapás!”,
szabályt hozva evvel, amit következetesen betartasz. Amikor figyelmedet arra
irányítod, akit megharapott, a pici baba látja, és egy idő után rájön, hogy a harapás
kellemetlen, és segíti, hogy leszokjon róla. Amennyiben úgy látod, azért harap mert
figyelmet vár, például szoptatás közben, mutass számára másik játékot, dicsérd meg
a jó viselkedéséért, alkalmaz pozitív visszacsatolást.

Miért harapják meg társaikat a nagyobb gyerekek?
A harapdálás nagyobb gyerekeknél, amikor más gyermekét harapja meg, elég
kellemetlen és a frusztráció érzését tudja kelteni a szülőkben. Harapás ijesztő,
gyereknek, felnőtnek egyaránt. Lelkileg is megvisel, mivel fájdalmat okozunk
másnak. Elég gyakori jelenség, hogy a gyermek, amely megharapta társát ő maga is
megijed és vigasztalásra szorul.

3-4 éves gyermekek harapással erőteljes érzelmeiket juttatják kifejezésre, például a
dühüket, amit azonnal és gyorsan csillapítani akarnak, hogy felfokozott érzelmeik,
frusztrációjuk azonnal csökkenjen.
3-4 éves gyerekekre nagyon jellemző, hogy sokat csintalankodnak, huncutkodnak
annak érdekébe, hogy felhívják magukra a figyelmet. A harapás is egy ilyen eszköz a
kezükben, amellyel mások figyelmét fel tudják kelteni. Haraphatnak kíváncsiságból,
provokációból, mert kíváncsiak társaik reakciójára. A harapás egy gyors megoldás
erre.

Mit tegyünk, ha közösségben harapja meg társait?
Érdemes nyugodtnak, határozottnak maradni. Viselkedési formák kialakítása
határozott kijelentéssel „Nem harapunk!” nagyon fontos. Segíteni megértetni a
gyerekekkel, hogy a harapás fáj másoknak, láthatják is, mivel többnyire, akit
megharaptak az sír. Gyakorlatilag ezzel tanítjuk, mit érezhet a másik gyerek ilyen
helyzetben. Felhívhatjuk a figyelmét az áldozatára, ha kisgyerekről van szó. A
megharapott gyereket vigasztaljuk meg, mossuk le az érintett területet együtt,
közösen.
Az is megoldás, ha kivesszük őt időben egy olyan helyzetből, aminek a vége harapás
lehet. Tereljük el figyelmét, hagyjunk időt neki, hogy érzelmei csillapodni tudjanak.
Vigyük ki esetleg a szobából, adjunk lehetőséget rajzolásra, színezésre, mozgásos
tevékenység végzésére. Érdemes a hosszas magyarázkodásokat elkerülni amig nem
elég nagy hozzá, hogy megértse. Egyszerű, világos közléseket alkalmazzunk.
Beszélgessünk vele, hogy érzi magát, mi váltotta ezt ki belőle, hogy megtudjuk miért
harapott. A düh, frusztráció okának azonosítása nagyon fontos. Amennyiben máskor
is így érzi magát, megbeszéljük mit csináljon, ilyen helyzetekben (szóljon felnőttnek,
hagyja ott a társát, válasszon más játékot, menjen el színezzen stb).

Mikor kérjünk segítséget?
A harapás általában átmeneti probléma kisgyermekes családoknál. 3-4 éves korra ki
is szokták nőni. Aggódni akkor érdemes, ha a harapáshoz agresszív viselkedés is
társul, illetve a probléma sokáig és tartósan fennáll. Ilyen esetekben érdemes
segítséget kérni. Pedagógussal beszélni, gyógypedagógus, pszichológus
szakemberhez fordulni.

Csoknyay-Huszár Éva
gyógypedagógus – mozgásterapeuta
www.onlinegyogypedagogiaitanacsadás.hu